Csaba László recenziója
Figyelő 2008. július 3-9.
Mit is gondoljunk egy olyan kötetről, amely a világgazdaság legfontosabb
folyamatait, a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok
világát taglalja, Magyarország helyét keresi a múlt és a jövő
világában, ugyanakkor a könyv lapjairól a szerző hol Kína sokáig
volt második embere, Li Peng, hol meg a magyar országgyűlés alelnöke,
Áder János társaságában mosolyog az olvasóra?
Nos, nyilván nem konvencionális kötet ez, még kevésbé szokásos
tankönyv, amelynek kiadása az Aula Kiadó kizárólagos profiljába
vág. Hiába is keresnénk a modelleket, a beszédes ábrákat, a kemény
statisztikai elemzéseket - az adatok és a kordokumentumok inkább
csak szemléltetésként szerepelnek, miközben alapos elemzést olvashatunk
a GDP-ről és a gazdasági nyitottságról is.
A szerző személye és életpályája sok tekintetben megmagyarázza
ezt az első pillanatban talán meglepő polifóniát. Práger László,
a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezető professzora a
mi korunkban is egyedülállóan változatos életpálya tapasztalatait
összegzi e nagy ívű áttekintésében. E kötet bizonyára szól a felnövekvő
nemzedéknek, akik számára az első szabad választás éppúgy történelem,
mint a mohipusztai csatavesztés. De szól a sors- és kortársaknak
is, akik sokszor mást véltek látni, mint a kulisszák mögött igen
jól informált, bennfentességével azonban sosem kérkedő szerző.
Volt nagyvállalati vezető és diplomata, a közigazgatás egyik
meghatározó vezetője a KGST leépülésekor és az uniós csatlakozás
feltételeinek kimunkálása során egyaránt. Emellett rendszeres
egyetemi oktató, akadémiai doktor és nem utolsósorban első rendű
műgyűjtő. Ez a színes életpálya jelenik meg az összegző vissza-
és előretekintés lapjain, ahol a zárt gazdaság - a globalizáción
"innen" - a világgazdasági nyitás, valamint a NATO-
és EU-csatlakozás után eljut a "globális gazdaságon túl"
pontjára. Utóbbi akkor áll elő, amikor immár az EU részeként kell
meghatározni a nemzeti gazdaságstratégia súlypontját és értékválasztását.
Szerzőnket erőteljesen aggasztják a társadalom kettészakadásának
jelei, és a gazdaságpolitika sokszor megfigyelhető sodródása és
távlattalansága. Ő az erős nemzeti középosztály, a nemzeti vállalatok
és az aktivista kormányzati szerepfelfogás keretében vázol fel
egyfajta kiutat, ami a jelenleg szembetűnően kifulladó magyar
modell számára új hajtóerőket mozgósíthatna. A kötet záró fejezetében
külön is kiemeli a pusztán gazdasági szemléleten túlmutató, értéktételezett,
s az emberi lét fenntarthatóságát és civilizáltságát biztosító
mozzanatok jelentőségét.
S miközben örömmel üdvözöljük a nyílt beszédet, biztosak lehetünk
abban is, hogy a kötet olvasói a szerző számos megállapításával
vitába szállnak majd, hangsúlyait szubjektívnek találják, vagy
sajátos értelmezéseit egyoldalúnak vélik. Mégsem kétséges, hogy
e gondolatgazdag és vitára serkentő művet haszonnal forgathatják
mind a gazdaságtörténet iránt érdeklődők, mind a gazdaságpolitikai
kilábalás kérdésein munkálkodók.
CSABA LÁSZLÓ