Csaba László recenziója
Figyelő 2008. július 3-9.

Mit is gondoljunk egy olyan kötetről, amely a világgazdaság legfontosabb folyamatait, a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok világát taglalja, Magyarország helyét keresi a múlt és a jövő világában, ugyanakkor a könyv lapjairól a szerző hol Kína sokáig volt második embere, Li Peng, hol meg a magyar országgyűlés alelnöke, Áder János társaságában mosolyog az olvasóra?
Nos, nyilván nem konvencionális kötet ez, még kevésbé szokásos tankönyv, amelynek kiadása az Aula Kiadó kizárólagos profiljába vág. Hiába is keresnénk a modelleket, a beszédes ábrákat, a kemény statisztikai elemzéseket - az adatok és a kordokumentumok inkább csak szemléltetésként szerepelnek, miközben alapos elemzést olvashatunk a GDP-ről és a gazdasági nyitottságról is.

A szerző személye és életpályája sok tekintetben megmagyarázza ezt az első pillanatban talán meglepő polifóniát. Práger László, a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezető professzora a mi korunkban is egyedülállóan változatos életpálya tapasztalatait összegzi e nagy ívű áttekintésében. E kötet bizonyára szól a felnövekvő nemzedéknek, akik számára az első szabad választás éppúgy történelem, mint a mohipusztai csatavesztés. De szól a sors- és kortársaknak is, akik sokszor mást véltek látni, mint a kulisszák mögött igen jól informált, bennfentességével azonban sosem kérkedő szerző.

Volt nagyvállalati vezető és diplomata, a közigazgatás egyik meghatározó vezetője a KGST leépülésekor és az uniós csatlakozás feltételeinek kimunkálása során egyaránt. Emellett rendszeres egyetemi oktató, akadémiai doktor és nem utolsósorban első rendű műgyűjtő. Ez a színes életpálya jelenik meg az összegző vissza- és előretekintés lapjain, ahol a zárt gazdaság - a globalizáción "innen" - a világgazdasági nyitás, valamint a NATO- és EU-csatlakozás után eljut a "globális gazdaságon túl" pontjára. Utóbbi akkor áll elő, amikor immár az EU részeként kell meghatározni a nemzeti gazdaságstratégia súlypontját és értékválasztását.

Szerzőnket erőteljesen aggasztják a társadalom kettészakadásának jelei, és a gazdaságpolitika sokszor megfigyelhető sodródása és távlattalansága. Ő az erős nemzeti középosztály, a nemzeti vállalatok és az aktivista kormányzati szerepfelfogás keretében vázol fel egyfajta kiutat, ami a jelenleg szembetűnően kifulladó magyar modell számára új hajtóerőket mozgósíthatna. A kötet záró fejezetében külön is kiemeli a pusztán gazdasági szemléleten túlmutató, értéktételezett, s az emberi lét fenntarthatóságát és civilizáltságát biztosító mozzanatok jelentőségét.

S miközben örömmel üdvözöljük a nyílt beszédet, biztosak lehetünk abban is, hogy a kötet olvasói a szerző számos megállapításával vitába szállnak majd, hangsúlyait szubjektívnek találják, vagy sajátos értelmezéseit egyoldalúnak vélik. Mégsem kétséges, hogy e gondolatgazdag és vitára serkentő művet haszonnal forgathatják mind a gazdaságtörténet iránt érdeklődők, mind a gazdaságpolitikai kilábalás kérdésein munkálkodók.
CSABA LÁSZLÓ