Práger László: Európából a bővülő Európába

Faggyas Sándor recenziója: Európa közel és távol- Práger László könyve a kitaszításunkról és visszatérésünkről.

2000. október 7.

A magyar nép a múlt viharai alatt megmutatta életképességét, a jelenlegi békés helyzetben viszont megmutatja, hogy nagyot tud produkálni, pótolni tudja a régi hiányokat, kiküszöböli a régi rosszat, hogy annak a helyébe a gyakorlati élet tüzében megedzett újításokat helyezhesse. A kultúra és a munka tartja fenn a hazát – fogalmazta meg egy évszázada közgazdasági alapművében Milhoffer Sándor, s gondolatait Práger László idézi európai újraintegrálódásunkról szóló új könyvének bevezetőjében.A neves közgazdász, integrációs szakértő arra a kérdésre keresi a választ, hogy a huszadik századot átélő, fennmaradásáért élethalálharcot vívó Magyarország most, az ezredfordulón mennyire van közel - vagy távol - a földrész szerencsésebb, fejlettebb országaihoz a gazdasági és társadalmi valóságban, az életminőségben, s milyen helye és jövője lehet a magyarságnak a globalizálódó "technikai világban". De az is kérdés, milyen és merre tart maga Európa, az a politikai és kulturális közösség, ahová fél évszázados mesterséges kiszakításunk-kitaszításunk után vissza akarunk térni. Létrehozható-e, s adott területeken visszahozható-e a "kinn" és a "benn", a gazdaságon inneni és túli, a nemzeti és a nemzeten átnyúló harmóniája, a rész és az egész egysége? Amikor Magyarország jövőjéről, mozgásteréről, Európában és a világban betöltött szerepéről gondolkodunk, egy bonyolult világkép egészét, a meghatározó folyamatok lényegét s irányát kell mindenekelőtt megértenünk. A szerző szerint egyszerre vagyunk Európa és a globális világ része. Az európai országok "világa" mellett létrejött és egyre hatalmasabb a multinacionális vállalatok, hálózatok "világa". Az ezredfordulón a világ öt legnagyobb gazdasága - GDP-je vásárlóerő-paritásán számítva - közül már csupán egy európai (három ázsiai) s a világ húsz vezető (zömében amerikai) informatikai és távközlési vállalatának tőkeereje több mint másfélszer akkora, mint az Európai Unió tizenegy kisebb-közepes méretű tagállamának összesített GDP-je.

Práger László mai helyzetünk és nemzeti lehetőségeink pontosabb megismeréséhez új szempontokat is alkalmazó, összehasonlító adatokkal bőségesen alátámasztott gazdaság- és társadalomtörténeti elemzésében bemutatja, hogy a fejlett európai államok közösségéből kiszakított Magyarország, illetve a magyar társadalom kisebb-nagyobb része mit tudott megőrizni, majd - az 1956-os forradalommal, az 1968-as "új gazdasági mechanizmussal", a 80-as évek gazdasági nyitásával és legerősebben magával a rendszerváltozással - visszaszerezni saját (egyben európai) polgári értékeiből és struktúráiból. A könyv talán legérdekesebb fejezete több vonásában újszerű, árnyalt képet rajzol a gazdasági, társadalmi átalakulás elmúlt másfél évtizedéről. A tények azt mutatják, hogy a kereskedelmi, termelési és pénzügyi szféra túlintegrálódása következtében – lényegében 1994–98 között – európai viszonylatban példátlan (és aggasztó) mértékben nemzetközivé vált a magyar nemzeti piac és tulajdonosi struktúra. Vagyis gazdasági szempontból ma már teljesen "Európa-érettek" vagyunk. Ugyanakkor nagyon nagy hátrányaink és hiányaink vannak a humán szférában és az infrastruktúrában. A drasztikus népességcsökkenés és a kirívóan rossz egészségügyi helyzet jelzi leginkább, hogy a humán szférához kapcsolódó területek egész sora - egészségügy, oktatás, kultúra, kutatás-fejlesztés, környezetvédelem - szorul gyors, ugyanakkor hosszan tartó és rendkívül nagy ráfordításokat igénylő fejlesztésekre. Ezért a fejlett Európához, de legalább ennyire saját nemzeti céljainkhoz való közeledésünkben is a legnagyobb kihívást a humán szféra felzárkóztatása jelenti. Ehhez pedig hosszú távon kitartó gazdaság - és társadalompolitikai elszántság és magas fokú nemzeti kohézió szükséges - hangsúlyozza Práger László, aki szerint a gyorsan változó, globalizálódó világban is biztos pont történelmi létünk, nemzeti tudatunk, értékeink, adottságaink. Mert a XXI. században is nagyrészt a kultúra és a munka tarthatja fenn a hazát.

(Práger László: Európából a bővülő Európába. Aula Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 1500 forint)

Nyomtatható változat