Práger László: Gazdaságon innen és túl

A szerzõ könyvében a szocialista vállalatot vizsgálva tesz láthatóvá olyan, a gazdaságirányítás és a vállalat, a társadalom és az egyén számára egyaránt meghatározó pontokat, amelyek egy részének létezésérõl nem voltak eddig biztos ismereteink.

Ma a vállalat egyszerre és egymás mellett gazdasági vállalkozás, a politikai élet, a szociálpolitika, a humán kapcsolatok vagy- mint a szerzõ megfogalmazza- a gazdaságon inneni és azon túli tevékenységek és funkciók szintere.A jelen magyar vállalatának szerepe nem megkövesedett, hanem szerkezetében, fõbb jegyeiben változásra is képes.

A belsõ vállalati mozgásokfeltárása csak a vállalaton belülrõl, és ott is csak különösen kedvezõ megfigyelõi pozicióból s egyúttal jól kialakított kutatási aparátussal lehetséges. A szerzõ elõadásában a vállalat azzá válik a kutatás eredményében a könyv lapján, ami valójában: bonyolult organizmussá.

Gazdaságon innen és túl.( A szocialista vállalat parttalan funkciói)

Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 196 oldal.

I. Így látta a szerző 1986-ban (és a megelőző években).Néhány idézet az 1986-ban megjelent könyvből:

A családról, a családi-alapú  jövedelemadózásról

"Azzal, hogy  vizsgálódásainkba bevontuk a családot, a családi jövedelmet, talán elősegíthetjük, hogy társadalmi és gazdasági szabályozórendszerünkben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon a szociális helyzet, a családnagyság figyelembevétele. (14.oldal). Az egyik legfontosabb tennivaló a megfelelő (családi) jövedelmi adórendszer kialakítása a teljes jövedelemre alapozva."(183 oldal).

 A láthatatlan jövedelmek megfogásáról

"...tennivaló a láthatatlan vállalaton kívüli jövedelmek megfogása, mert enélkül a progresszívnek látszó jövedelemadó rendszer a látható főállásból élőkre üt vissza". (183.oldal)

A közgazdasági (heisenbergi) határozatlansági reláció megfogalmazása

"..Ahogy a fizikai mikrovilág "megszokott rendje" is felbomlik a megfigyelő személy vagy megfigyelő eszköztárgy behatolásával, a vállalat is  valamiféleképpen átrendeződik a megfigyelő ,a felmérő, a kérdező, a vállalatot értékelő megjelenésével…A heisenbergi határozatlansági dilemma mintha még élesebb lenne a társadalmi, az ember és ember közötti viszonyok sűrüjétől átszőtt vállalati közegben." (19.oldal.)

A hetvenes-nyolcvanas évek sokféle legjobb arcra kényszerített vállalata

A vállalat más, ha a központi szabályozás, ha a szakminisztérium a szabályozáson túlnyúló elvárásrendszere, más ,ha a politikai vezetés, más, ha a dolgozói érdekvédelem, más, ha saját dolgózói "kérdezik". És más akkor is –ez nagyon lényeges- ,ha a fenti "kérdezők" egyenként, külön-külön kérdeznek, és más ha egyszerre.”(19.oldal)…"S a kérdés mindjárt felvetődik: ha mindez így van, vajon a cselekvés.. maga egyirányú-e?"(2o.oldal).

A gazdasági, politikai, szociális, kulturális funkciók keveredéséről, a gazdálkodó vállalatról való leválasztásáról

"A társadalom egyes tevékenységi területeinek bizonyos (és nem is kis mértékű ) önnálóságát meg kell tartania...Ha a kultúra, a politika a humán kapcsolatok stb. önállósága nincs meg, akkor magának a termelő tevékenységnek az "önállósága is lehetetlen."(183.oldal). A sokféle társadalmi funkciónak a vállalatokba való beépülése a kompromisszumok, a kölcsönös (gazdasági, politikai, humán stb.) függőségek áttekinthetetlen szövevényét hozza létre, ami gátolja a gazdasági döntések tisztaságát." (183.oldal).

A megkettőzött egyén

·        "...a funkciók gyakori kettőződésével ( megjegyzés: a gazdasági, a politikai, a szakszervezeti szerepek birtoklásáról van szó) az emberi motivációk, érdekek egy egyénen belül is "töredezetté", "labilissá" válnak: az egyén, az egyén motivációi megkettőződnek". (2o.oldal.)

Gazdaságon innen és túl

·        "A tisztán gazdasági ,illetve más oldalról a társadalmi és pszichológiai-,"biológiai" igény, úgy tűnik, nem párhuzamos, a kettő optimuma, optimális kielégítése, összehangolása nem magától adódik, hanem csak tudatosan alakítható ki." (163.oldal.)

II. A könyv megírását, kiadását több - döntően az MTA folyóiratában, a Közgazdasági Szemlében megjelent - tanulmány alapozta meg, tette a nézeteket a nyolcvanas évek magyar  közgazdasági gondolkodásban ismertté. Ezek közül néhány:

Práger László: A szocialista vállalat belső érdekeltségi rendszeréről. Közgazdasági Szemle. 1981. 7-8. szám (825-837. lap)

 

Práger László:  Mérési kísérletek a közvetlen jövedelmen túlmutató anyagi érdekeltség megragadására. Közgazdasági Szemle. 1982.6. szám

Práger László: A vállalat és a szabályozás. Figyelő. 1983. IV. 28.

 

Práger László: El kell végre döntenünk, mit akarunk a vállalatoktól. Heti Világgazdaság. 1982. IX. 18.

Práger László: Vezetés, irányítás, ösztönzés és a szocialista vállalat funkciói. Vezetéstudomány 1983. 1. szám (13-20. lap)

Práger László: Vállalatvezetők és érdekeltség Kossuth Könyvkiadó 1983. (207-221. lap)

 

Práger László: Szegény gazdagok és gazdag szegények. Vizsgálódás a személyi jövedelem körében. Közgazdasági Szemle 1984. 6. szám (664-678. lap). A teljes tanulmány letölthető!

 

Práger László: Társadalmi és vállalati szociálpolitikánk dilemmái. Vezetéstudomány 1985. 4. szám (20-24. lap)

Práger László:  The impoverished Rich and the Well-to-do Poor. Investigations Concerning Personal Income. Eastern European Economics US. New York, 1985. (2-28.p.)

Nyomtatható változat