.: Práger László írásai :.

A szerzõ könyvében a szocialista vállalatot vizsgálva tesz láthatóvá olyan, a gazdaságirányítás és a vállalat, a társadalom és az egyén számára egyaránt meghatározó pontokat, amelyek egy részének létezésérõl nem voltak eddig biztos ismereteink.

Ma a vállalat egyszerre és egymás mellett gazdasági vállalkozás, a politikai élet, a szociálpolitika, a humán kapcsolatok vagy- mint a szerzõ megfogalmazza- a gazdaságon inneni és azon túli tevékenységek és funkciók szintere.A jelen magyar vállalatának szerepe nem megkövesedett, hanem szerkezetében, fõbb jegyeiben változásra is képes.

A belsõ vállalati mozgásokfeltárása csak a vállalaton belülrõl, és ott is csak különösen kedvezõ megfigyelõi pozicióból s egyúttal jól kialakított kutatási aparátussal lehetséges. A szerzõ elõadásában a vállalat azzá válik a kutatás eredményében a könyv lapján, ami valójában: bonyolult organizmussá.

Gazdaságon innen és túl.( A szocialista vállalat parttalan funkciói)

I. Így látta a szerzõ 1986-ban (és a megelõzõ években).Néhány idézet az 1986-ban megjelent könyvbõl:

A családról, a családi-alapú jövedelemadózásról

„Azzal, hogy vizsgálódásainkba bevontuk a családot, a családi jövedelmet, talán elõsegíthetjük, hogy társadalmi és gazdasági szabályozórendszerünkben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon a szociális helyzet, a családnagyság figyelembevétele. (14.oldal). Az egyik legfontosabb tennivaló…a megfelelõ (családi) jövedelmi adórendszer kialakítása a teljes jövedelemre alapozva.”(183 oldal).

A láthatatlan jövedelmek megfogásáról

„ ..tennivaló…a láthatatlan vállalaton kívüli jövedelmek megfogása, mert enélkül a progresszívnek látszó jövedelemadó rendszer a látható fõállásból élõkre üt vissza”. (183.oldal)

„Ahogy a fizikai mikrovilág „megszokott rendje” is felbomlik a megfigyelõ személy vagy megfigyelõ eszköztárgy behatolásával, a vállalat is valamiféleképpen átrendezõdik a megfigyelõ ,a felmérõ, a kérdezõ, a vállalatot értékelõ megjelenésével…A heisenbergi határozatlansági dilemma mintha még élesebb lenne a társadalmi, az ember és ember közötti viszonyok sûrüjétõl átszõtt vállalati közegben.” (19.oldal.)

A hetvenes-nyolcvanas évek sokféle legjobb arcra kényszerített vállalata

„A vállalat más, ha a központi szabályozás, ha a szakminisztérium a szabályozáson túlnyúló elvárásrendszere, más ,ha a politikai vezetés, más, ha a dolgozói érdekvédelem, más, ha saját dolgózói „kérdezik”. És más akkor is –ez nagyon lényeges- ,ha a fenti „kérdezõk” egyenként, külön-külön kérdeznek, és más ha egyszerre.”(19.oldal)…”S a kérdés mindjárt felvetõdik: ha mindez így van, vajon a cselekvés.. maga egyirányú-e?”(2o.oldal).

A gazdasági, politikai, szociális, kulturális funkciók keveredésérõl, a gazdálkodó vállalatról való leválasztásáról

„A társadalom egyes tevékenységi területeinek bizonyos(és nem is kis mértékû )önnálóságát meg kell tartania. ..Ha a kultúra, a politika a humán kapcsolatok stb. …önállósága nincs meg, akkor magának a termelõ tevékenységnek az …önállósága is lehetetlen.”(183.oldal). A sokféle társadalmi funkciónak a vállalatokba való beépülése…a kompromisszumok, a kölcsönös(gazdasági, politikai, humán stb.)függõségek áttekinthetetlen szövevényét hozza létre, ami gátolja a gazdasági döntések tisztaságát.” (183.oldal).

A megkettõzött egyén

· „…a funkciók gyakori kettõzõdésével ( megjegyzés: a gazdasági, a politikai, a szakszervezeti szerepek birtoklásáról van szó) az emberi motivációk, érdekek egy egyénen belül is „töredezetté”, „labilissá” válnak: az egyén, az egyén motivációi megkettõzõdnek”. (2o.oldal.)

· „A tisztán gazdasági ,illetve más oldalról a társadalmi és pszichológiai-,”biológiai” igény, úgy tûnik, nem párhuzamos, a kettõ optimuma, optimális kielégítése, összehangolása nem magától adódik, hanem csak tudatosan alakítható ki.” (163.oldal.)

II. A könyv megírását, kiadását több –döntõen az MTA folyóiratában, a Közgazdasági Szemlében megjelent- tanulmány alapozta meg, tette a nézeteket a nyolcvanas évek magyar közgazdasági gondolkodásban ismertté. Ezek közül néhány:

Práger László: A szocialista vállalat belsõ érdekeltségi rendszerérõl. Közgazdasági Szemle. 1981. 7-8. szám (825-837. lap)

Práger László: Mérési kísérletek a közvetlen jövedelmen túlmutató anyagi érdekeltség megragadására. Közgazdasági Szemle. 1982.6. szám

Práger László: A vállalat és a szabályozás. Figyelõ. 1983. IV. 28.

Práger László: El kell végre döntenünk, mit akarunk a vállalatoktól. Heti Világgazdaság. 1982. IX. 18.

Práger László: Vezetés, irányítás, ösztönzés és a szocialista vállalat funkciói. Vezetéstudomány 1983. 1. szám (13-20. lap)

Práger László: Vállalatvezetõk és érdekeltség Kossuth Könyvkiadó 1983. (207-221. lap)

Práger László: Szegény gazdagok és gazdag szegények. Vizsgálódás a személyi jövedelem körében. Közgazdasági Szemle 1984. 6. szám (664-678. lap). A teljes tanulmány letölthetõ!

Práger László: Társadalmi és vállalati szociálpolitikánk dilemmái. Vezetéstudomány 1985. 4. szám (20-24. lap)

Práger László: The i mpoverished Rich and the Well-to-do Poor. Investigations Concerning Personal Income. Eastern European Economics US. New York, 1985. (2-28.p.)