2. Helyek
a világban: országok versenye
2.1 Az országerők
állapotjelzői
2.2 A gazdaság nagysága: a bruttó hazai termék (GDP)
Egyenlő-e a száz a százzal?
Az eredmény és az út
A "jó" és a "rossz" GDP: 100-10= 110?
A bruttó számokon túllépő mérési kísérletek
Összeadható-e a GDP?
Kié a GDP?
2.3 A gazdasági és katonai erő
2.4 Az új dimenzió: az információs társadalom sztrádája
2.5 A nemzetközi gazdaság: külkereskedelem és működőtőke
2.6 A gazdaság fejlettsége, az egy főre jutó GDP
2.7 A népesség
Elméletek a népesedésről
A világ egésze és a fejlettek, fejletlenek
Szakadékok
A korfa jelzései
Az országsorrend
2.8 Az életminőség: a HDI mutató
2.9 A terület: a határos és a határtalan tér
A nagyhatalmúság térfeltétele
Az eltünt tér?
2.10 Összegzés: országok erősorrendje és erőtere
3. A XXI.
század eleje globális világának kezdetei:
új erőterek kialakulása a második világháború után
3.1 A korai előzmények
A követők és a követettek
Az ipari forradalom, a globalizmus előfutára
Az Amerikát meghódító Európa és a győztes Amerika
A második világháború előtt
3.2 A hatalmi terek átrendeződése a második világháború után
4. Az egész
világot átfogó nemzetközi szervezetek rendszere
4.1 A második világháború
utáni kezdetek és a XXI. század elejének képe
A kettészakított világ
A bővülések kora
4.2 Az Egyesült Nemzetek Szervezete
A kezdetek
Az alapcélok
Az ENSZ szervezete, döntési mechanizmusa
Növekedés és mélyülés
A Millenniumi Nyilatkozat
4.3 A bretton-woodsi pénzügyi intézmények: a Nemzetközi Valutaalap
és a Világbank
A beteg belső struktúrák külső orvoslása
A humán globalizmus: az IMF és a Világbank induló céljai
A deklarált döntési pontok és a valóságos erőviszonyok
A tevékenységi keretek: a várostervezoktől a portfóliómenedzserekig
Nyugattól Keletig
Visszaszámlálás
4.4 A GATT-tól a WTO-ig
WTO: a helyben járástól a kiútkeresésig
4.5 Az OEEC-től az OECD-ig, a kettészakított Európától az újraegyesülésig
4.6 A nyugati világ katonai szervezete: a NATO
4.7 A kiteljesedett nemzetközi szervezetrendszer
5. Az integrációk:
a bővülés, a mélyülés és a helykeresés a globális világban
5.1 Az európai eszme
születése
5.2 A második világháború utáni évek: az egységes Európa helyett
a KGST, az EGK és az EFTA kialakulása
A szocialista gazdasági közösség: a KGST
Nyugati integráció helyett: Európa Tanács
Iparági közösség: az ESZAK
A "hatok" gazdasági integrációja: az EGK
5.3 A Római Szerzodéstől az EFTA létrehozásán át az első bővülésig
5.4 Az első bővülés: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozása
és az intézményi működés fejlődése (1973-1981)
5.5 A "déli bővülés": Görögország, Portugália, Spanyolország
tagsága.
Az egységes piac felé vezető út: az Egységes Európai Okmány
5.6 A maastrichti szerződés: Az Európai Unió létrejötte
Transznacionális és európai határnyitás
Az európai és a "vállalati polgár"
Az Európai Unió nyugati bővülésének utolsó szakasza: Ausztria,
Finnország, Svédország 1995-ös csatlakozása
Az Európai Gazdasági Térség
5.7 Kísérlet a döntési rendszer fejlesztésére: a "félbehagyott"
amszterdami szerzodés (1997)
5.8 Az EU történetének
új szakasza: a keleti bővítés
A négy "szocialista évtized" hagyatéka
Elvesztett kohézió? A bővülés és a növekvő fejlettségbeli különbségek
A keleti bővítés történeti folyamata
Verseny az uniós tagságért (globális és európai) verseny a rendszerváltó
országokért
5.9 A követendő kritériumok: politika, gazdaság, jogharmonizáció
A felvételiző országok "érettség vizsgálata". Differenciálás
helyett Big Bang
Koppenhágától Koppenhágáig
5.10 Az Európai Unió intézményrendszere: technika és tartalom
5.11 Az Európai Unió közös és közösségi politikái
6. A transznacionális vállalatok és a pénztőke világa
(a külkereskedelmi nyitástól a muködőtőke hatalmáig)
6.1 Elméleti gondolatok
a globalizációról
Globalizáció és regionalitás
Az idő és a tér új viszonya
6.2 A folyamatosság és a tereken való átlépés: a szövetrendszer
és a szigetvilág
6.3 A globális világhoz vezető kezdetek: a külkereskedelem virágkora
A termelés és a világkereskedelem gyorsulásának eltérő trendjei
6.4 Az országok fölé nyúló vállalati és tőketér
6.5 Az 1973-as olajárrobbanás: a TNC-k hatalomátvétele, az "országvilágok"
és a vállalati erőtér új hatalmi szerkezete
6.6 A (földrajzi) tértől való függetlenedés kora: a leányvállalatok
hálózati rendszerének kialakulása
A termelésközpontoktól a fogyasztóközpontok felé
6.7 Az "e-világgazdaság": a tömeg(termelés)től a magányos
fogyasztói tömegig
6.8 A hatékony tokekoncentráció: az egyesülések és felvásárlások
(M&A) kora
6.9 A mérhetetlen mérése: a TNI
7. A különbségek
világa - országok, integrációk, régiók és az egyes ember
7.1 Az országok: felzárkózások
és lemaradások
7.2 A középső szint: régiók, tartományok
Európa régiói és a régiók Európája
A kínai fejlődési modell: növekvő regionális különbségek
Az Egyesült Államok: konvergencia szélsőségekkel
A területi különbségek feloldódása
7.3 Az emberek világa
A gazdagság és a szegénység terhei
Tízmilliárd dollárral az ötvenen kívül
A gazdagság mutatói
A fennmaradó kétmilliárd
Egyenetlen felzárkózás, végletes lemaradás
Egyformaságok
a különbségekben: az Egyesült Államok, az EU és Magyarország példája
8. A versenyvilág
8.1 A verseny világa,
a világ versenye
8.2 A versenyképességi mutatók végtelen sora: a választás lehetőségei
Korai nemzetközi versenyképességi mutatók
A nyitottság rangsora
Az információs társadalom ítéletei
Még komplexebb mutatók: több száz szempont, egy közös követési
célpont
A kormányzati hatékonyság
8.3 Kultúrák harca
8.4 Amerikai és európai értékrendek: kölcsönös közelítések
8.5 Felzárkózási folyamatok: sikerek és kudarcok
Egyesült Államok és Anglia: versenyből lett közösség
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió: találkozás a transznacionális
térben
Az Egyesült Államok és Európa: a lisszaboni célok újragondolása
Európa kohéziója és a német újraegyesülés intelmei
Globális versenyképesség, vagy a külső célok térnyerése?
Az ír pálya: partvonalon innen és túl
8.6 Az Egyesült Államok, Kína vagy a transznacionális vállalati
tér évszázada?
9. A szocialista
Magyarország a szocialista világban
9.1 Az első visszatérési
kísérlet a fejlett nyugati világhoz:
az 1956-os magyar forradalom
A forradalom elozményei
Az önálló gazdaság
A nemzeti szabadság
Szovjetellenesség, nemzeti tudat
9.2 Az 1968-as új gazdasági mechanizmus
9.3 A visszarendeződésektől a Nemzetközi Valutaalapig
Nyitott elméletek bezárt keretekben
Központosító komplex program
A kritikus pontig vezető út: a hetvenes évek
9.4 A fordulat éve: 1982
9.5 Kilábalás vagy elmélyülés?
Gazdaságszerkezet, gazdaságpolitika: út a változásokhoz
Reálfolyamatok: feszültségek fogságában
10. A változó Magyarország a változó világban
10.1 A külső erotérváltozások
belső lenyomata
10.2 Szovjet - amerikai "útkereszteződés" és a keleti
országok
10.3 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezései:
út a kelet-európai rendszerváltáshoz
10.4 A rendszerváltás szövetrendszere: szétválások és kapcsolódások
10.5 A rend mélyrétegeit érintő elméletek: nyitottság és tulajdonviták
A nyitottságelmélet
A tulajdonviták
10.6 A kormánydiplomácia és a transznacionális vállalati tér találkozása
10.7 A magyar vállalati erők: a szocialista piacgazdaságtól
a tokés tulajdonig
Zártkörű reformpárbeszéd
Az átlépheto és az át nem léphető határok
Átváltozás előtt a változásról
10.8 A politikai ellenzék meghatározó szerepe.
Politika és gazdaságtan.
Az ideológiáktól a szervezetekig
Párt- és gazdaságpolitika: nincs harmadik út
Többpártrendszer, tulajdonreform
10.9 A rendszerváltó Magyarország kapujában
10.10 A gazdasági programjavaslat
10.11 Ki kicsoda Magyarországon?
11. A globális
Magyarország a globális világban
11.1 A reálszféra
változásai
Visszaeső bruttó összteljesítmény
A külkereskedelem földrajzi reorientációja: a Kelet-Nyugat váltás
A külföldi muködőtőke térnyerése, a privatizáció
A gazdaság szereplőinek megsokszorozódása: a decentralizációs
folyamat
Csökkenő foglalkoztatás, a munkanélküliség tömegessé válása
Nemzeti gazdasági stratégia vagy a külföldi tokevonzás primátusa?
A magyarországi vállalati szerkezet: a duális gazdaság és társadalom
kialakulása
A reálszféra és a spekulatív tér: elkülönülések és találkozások
Gazdaság és társadalom: növekvő különbségek
11.2 Magyarország a nemzetközi szervezetek erőterében
A második világháború után: körön kívül
A négy évtizedes szétválás kezdete: az OEEC és a KGST
A Varsói Szerzodés: a szocialista katonai tömörülés
Az ENSZ: az elso, az egész világot átfogó nemzetközi szervezeti
tagságunk
Az erosödo új kötodés: az IMF- és az IBRD-tagság
Az OECD és a NATO: a sor vége
11.3 Európából a bővülő Európába
Az EGK-megállapodástól az EU-tagságig
12. Gazdaságon
innen és túl (Egyensúlyról és lehetséges kitörési pontokról)
